2017. október 19. Csütörtök Köszöntjük Nándor nevű látogatóinkat!

 
A Nap kel 06:43-kor,
nyugszik 18:45-kor.

Gloria Victis, a találkozások ünnepe


      A Rákóczi szövetség által megszervezett Gloria Victis nevű rendezvényen minden évben középiskolások és egyetemisták ezrei gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek az 1956-os hősökről, és tiszteletüket tegyék a forradalom és szabadságharc áldozatainak az emléke előtt. Az eseménynek az emlékezés mellett találkozó jellege is volt, hiszen Európa minden pontjáról összegyűjtötte a magyar diákokat, lehetőséget nyújtva az ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. Mint minden évben, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség az idei, kerek évfordulós ünnepségre is meghívást kapott, így kis csapatunk (Derzsi Emőke, Geréb Ildikó, Szigeti Amália, Makkai Zsigmond Loránd, Mester-Nagy Levente és László Nimród) rengeteg élménnyel gazdagodhatott a háromnapos program során.

 

A Gloria Victis helyszínéül ebben az évben is Budapest szolgált, így már október 21-én kora hajnalban útnak kellett induljunk, hogy idejében odaérjünk. Marosvásárhelyről közel ötvenfős csapattal utaztunk, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is sokan jöttek, valamint az Országos Magyar Diákszövetség képviselői is velünk tartottak. A hosszú út során jól összerázódott a különböző egyetemekről érkezett csapat, még úgyis, hogy sokan alig aludtak aznap éjjel. A fáradalmakat és az esős fogadtatást szerencsére kárpótolta a finom vacsora és a hangulatos dunai hajókázás. Ez nem csak arra adott lehetőséget, hogy megcsodáljuk a főváros esti fényeit, hanem hogy jobban megismerjük a távolabbról érkezett diáktársakat is.

A programok többségének a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adott helyet, mint például a szombat reggeli két előadásnak, melyeket Takaró Mihály irodalomtörténész és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke tartott. Az előadások keretén belül hallhattunk arról, hogy mit is jelent magyarnak lenni, miben nyilvánul meg a magyar identitás, valamint arról, hogy az ’56-os forradalomnak milyen hatásai voltak a magyar irodalomra.

Az emlékezésre és a tiszteletadásra hangsúlyosan szombat délután került sor, kezdve a műegyetemi nyitóünnepséggel, mely a Nagy Imre térig tartó fáklyás felvonulással folytatódott. A felvonulást végül a Bem téri koszorúzással zártuk, ahol méltóképpen megemlékeztünk a 60 éve lezajlott tragikus eseményekről.

Hamar, talán túl hamar, elérkezett az utolsó nap. A szombat délutáni ünnepi hangulat a vasárnap délelőtti filmvetítésben (Szerencsés Dániel) folytatódott, végül egy közös ebéd zárta a találkozót. Az ebéd után a buszok már készen álltak a hazautazásra, amelynek hosszúságát az emberek jókedve és a közösen átélt élmények megbeszélése jócskán lerövidítette.

Összességében elmondhatjuk, hogy egy emlékezetes hétvégét zártunk, melyben ugyanúgy helye volt a múlt felidézésének, mint a kapcsolatteremtésnek és barátságok köttetésének. Nem utolsó sorban hálásak vagyunk a szervezőknek, akik a szívüket-lelküket kiteszik azért, hogy minden évben újra meg újra megvalósulhasson ez a nagyszerű találkozó.

Írta: Szigeti Amália

FacebookMySpaceTwitterDiggDeliciousStumbleuponGoogle BookmarksRedditNewsvineTechnoratiLinkedinMixxRSS FeedPinterest